Theodore Roosevelt beszéde és a jogosítványod
Hát komolyan nem tudom, hogy Neked való-e az, amit egy amerikai elnök beszédében olvastam (komolyan hiszem, hogy igen)...és ami Téged is sikeressé tehet. Úgyhogy ne olvasd el, csak ha ott buzog benned a tetterő és a tűz...különben "fájni" fog...
Üdvözöllek a fedélzeten!
Theodore Roosevelt 1899. április 10-én Chicagóban így kezdte "A tevékeny élet tana" címen elhíresült beszédét:
"Nem a hitvány tespedtség, hanem a tevékeny élet tanát kívánom hirdetni, a gürcölő és törekvő életét, a keményen dolgozó és küzdelmes életét. Hirdetni a sikernek azt a legmagasabb formáját, amely nem annak az embernek jő el, ki csupán könnyű békességre vágyik, hanem annak, ki nem hátrál meg a veszélyek előtt, a nehézségek vagy a keserű gürcölés előtt, és aki mindezekből elnyeri a ragyogó végső diadalt.”
Oké, most képzeld el, hogy olyan valaki vagy, aki minden körülmény ellenére megállíthatatlanul megy előre.
Aki soha nem adja fel.
Aki elég erős ahhoz, hogy legyőzze önmagát, és nem hagyja, hogy "belső ellensége" folyton megállítsa az úton.
Aki el akarja, és el is fogja érni, hogy jogosítványa legyen!
Aki nem hallgat a „belső ellenségére”:
- Neked ez nem megy.
- Nálad ez nem működik.
- Kevés vagy ehhez.
- A múltkor sem sikerült
- Úgysem tudod megtanulni.
- Nincs is rá időd.
- Mikor akarsz még ezzel is foglalkozni? .
És így tovább.
Nem akarod megmutatni a világnak, hogy Te erre képes vagy? Tudom, hogy képes vagy rá!
De, kedves olvasóm, egyet ne feledj:
A tanulás NEM az, amikor valamit egyszer-kétszer elolvasol...majd elkönyveled, hogy "Ezt már tudom".
Most figyelj, mert egy nagyon fontos dolog következik!
A tanulás egy folyamat...kísérlet...hiba...kísérlet...hiba...stb. és végül jönnek az eredmények ... eleinte kisebbek, aztán egyre nagyobbak.
De elsőre biztosan nem fog menni.
Hadd fejezzem be - stílszerűen - Roosevelt szavaival:
"Elbukni kemény dolog, de sokkal rosszabb soha meg nem próbálni célt érni. Ebben az életben semmit nem kapunk meg, csak erőfeszítések árán.
Sokkal jobb merni nagy dolgokkal próbálkozni és dicsőséges győzelmeket aratni – legyenek bár kudarcokkal tarkítva –, mint egy szinten maradni azon nyomorult lelkekkel, kik se nem örvendenek sokat, se nem szenvednek sokat, mivel a szürke félhomályban élnek, ami sem győzelmet, sem vereséget nem ismer."
Én bízom benned, Te is bízz magadban!
Találkozunk az autósiskolákban – és ha már a jogsid a zsebedben van - akkor az utakon is!
Jogosítványt minden nőnek!
